A héten voltam 4 hetes és már 3szor voltam gyógytornán.. Bevallom nagyon élvezem, mert azt érzem, hogy szakértő segít abban, hogy egyre jobb legyen. Az mostani gyógytorna azonban könnyeket csalt az arcomra... Nem nyúlik még annyira a lábam mint kellene és bár hajlik 90 fokban, de csak akkor ha a gravitáció besegít.   Ezen dolgoztunk Ágival.

A bordásfalnak dőlve lazítottam és akkor Ági jött és mondta, hogy lazítsam csak tovább a lábam. Egyik kezét a térdkalácsom alá, másikat pedig fölé helyezte, majd egyenletes, lassú, de mégis erőteljes nyomást gyakorolt az említett felületre (gyakorlatilag teljes testével rám nehezedett). Mivel szép fokozatos volt a dolog, ezért nem olyan fájdalmat éreztem ami piszok mód arcon csap, hanem az az aljas fajta volt, akit egyszer csak felismersz hogy: "Ott van, ott van ám, ott csücsül és nem megy sehova, hanem: Te atya úr isten még mindig itt garázdálkodik!!".  Hamarosan érzékeltem, hogy hatalmas könnycseppek cseppennek a karomra, meg mindenhova. Remegett az egész testem, már nem csak a lábam, hanem a mindenütt rázkódtam. Mindenki engem nézett, egy nő mellettem mondta, hogy káromkodjak, attól tuti jobb lesz. De én tudtam, hogy nekem ettől nem lesz jobb és valójában hálás voltam Áginak, hogy ezzel is csak az én gyógyulásomhoz tett hozzá. Bár tényleg baromira fájt, de most ez kellett. Miután teljes testével leszállt rólam, mutatta hogy nézzek csak oda! És ahova eddig az egész öklöm befért (a térdhajlatomhoz), ott most egy csepp hely nem volt! :) Padlót fogtam, a szó szoros értelmében. Örültem neki nagyon, a fájdalom meg pikk-pukk elmúlt. Ági mondta, hogy másokat ennél jobban is meg szokott bőgetni, szóval nem kell szégyenkeznem, vagy ilyesmi. 

Visszatérve a káromkodáshoz! Amikor a draint kiszedték, akkor sem tudtam káromkodni... én nem tudom. Így vagyok bekódolva. Ha nekem fáj valami (úgy igazán), akkor nem a káromkodás, hanem az állati ösztön, az ordítás, vagy a felszabadító sírás jön belőlem.

A másik ami az előző gondolathullámról felszínen maradt: a sajnálat és a zsigeri negativitás. Már elég sok mindenkivel találkoztam, mióta újra "szabdlábon" vagyok, de azt bizton állíthatom, hogy az emberek nagy százaléka (mondjuk legyen a drága Paréto kedvéért 80%) nagyon negatív. VÉDD MAGAD!

Nézzük a típusokat, akiktől óvakodni kell:

• Amikor találkozik veled, rögtön előszed 2-3 ismerőst a tarsolyából, akinek: "Nemhogy jobb lett a műtét után, de még rosszabb, sőt ő már olyat is hallott, hogy....". 
• Van, aki önmagát kezdi szó szerint boncolgatni és bár még soha nem volt térdműtéte, biztos benne, hogy egyszer lesz neki.
• Már neki is volt ilyen műtéte, és az orvosok nagyon rosszul bántak vele (És innen megindul a panaszáradat.).
• Épp most van neki is ilyen baja (akár még gyógytornára is együtt jártok) és amikor megkérdezi, hogy te hogy vagy, látod a szemén, hogy semmi másra nem vágyik, csak arra, hogy elmondhassa ő mennyire sz@rul érzi magát és igyekszik akármit is találni, hogy te se érezd jól magad. Pl.: "Lehet, hogy most úgy érzed, már jól vagy, de azért sose lehet tudni, nekem például blablabla...." vagy: "Csak nehogy megerőltesd és valami bajod legyen, most hogy ilyen jónak érzed már" (A "jónak"-nál érzed, hogy legszívesebben leköpne...)
• Aki egyfolytában tanácsokkal lát el attól függetlenül, hogy tényleg ért hozzá, vagy csak sok Dr Houset és Grace klinikát nézett...
• Aki szimplán közli, hogy: "Nem akarom elkeseríteni, de ez már sose lesz olyan, amilyen volt" Hát kösz b+. Legalább ne kezdenéd a szánalmas "Nem akarom elkeseríteni..." dumával a mondatot. Egyébként meg tuti csak azért mondják, hiszen ha tényleg nem akarnának elkeseríteni, akkor valami totálisan mást kellene hallanunk! A rendesebbje hozzáteszi: "Legalábbis nálam így volt...". Újabb: Kösz b+!!
• És vannak a családtagok, akik úgy érzik, mindent megjegyezhetnek, mindent jobban tudnak és mindenben részt kell vállalniuk, sokszor a legintimebb pillanatokban is. (Nos, őket a legnehezebb kezelni, hisz tudhatjuk, hogy csak jót akarnak!)
• Bizonyára még számos, általam sem felfedezett "faj" van , akikkel én sem találkoztam. Lényeg az, hogy lássuk meg ki akar jót és ki az akiből tényleg csak a negatív sallangok potyognak. Szelektáljunk és az utóbbiról tudomást se vegyünk. "Egyik fülön be, másikon ki." vagy amit én szoktam: magamban beszélek, amikor valaki elkezdi ontani magából a fentiek valamelyikét és megerősítem, hogy "nálad barátom lehet, hogy így volt, de nálam bizony minden a legnagyobb rendben megy!" - és ez még vicces is! :)

És most jöjjön pár tanács, mit mondjunk, vagy NE mondjunk ismerősünknek, hogy ne húzzuk le, és ne a panaszáradat felé kormányozzuk párbeszédhajónkat! (Megjegyzem, ha valaki panaszkodni akar, az ígyis-úgyis tud, de ezt hagy döntse el a "szenvedő alany". Mi addig is támogassuk a gyógyulást pozitív kérdésekkel, gondolatokkal!)

• "Látom szépen haladsz a gyógyulással!" (Hidd el tök mindegy hol tart, értékelni fogja, hogy megdicséred!!)
• "Igazán jól döntöttél, hogy vállaltad a műtétet."
• "Jó hogy így utánajársz a dolgoknak és betartod, amit az orvos javasol. Ezzel biztosan csak még inkább hozzájárulsz a gyors gyógyulásnak."
• "Nem vagy semmi, hogy naponta gyógytornázol! Még a végén Claudia Schiffrerrel is összetévesztenek."
• Semmiképp ne így tálaljuk: "Még jó hogy legalább gyógytornáznod naponta kell, hisz a 3 hét fekvés alatt jól kikerekedtél." - Nos ez egy tipikusan "köszb+" mondat!
• Ne eröltessük a segítést! Éppen elég nyomorultul érezheti magát az, aki 3 hétre ennyire be van korlátozva.
• Legyünk naggyon türelmesek!! Néha nekem is elgurul a gyógyszerem és ha a Párom illetve a Családom nem ilyen türelmesek, akkor már lehet, hogy keresztre is feszítettek volna.

Most nagy hirtelenjében ennyi. Nem kell túlmisztifikálni a dolgot, ráadásul mindannyian különbözünk. Szerintem mindenkinek könnyebb, ha nem a kakis oldalánál fogja meg a pelust...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.