Már régóta a blog szerkesztői oldalán volt a bejegyzés kezdeményezés, amelyről mindenképpen írni akartam, hiszen fontos tudni róla, aki tud, annak még időben cselekedni. Ez pedig nem más, mint a BIZTOSÍTÁS.

Korábban már írtam arról, hogy az egyiknél dolgoztam, ezért erről kb. mindent tudok, A-tól Z-ig. :) Két évvel ezelőtt kötöttem egy olyan, megtakarítással kombinált biztit, amiben életbiztosítási fedezet mellett műtéti térítés is van. Hogy ez mit jelent pontosan? Nos azt, hogy abban az esetben, ha megműtenek pénz üti a markomat. A dolog azonban nem olyan egyszerű. Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy akkor sebtiben még műtét előtt köt egy ilyet, annak felhívom a figyelmét, hogy az nem járja, mert nem tudhatunk a műtétről, mikor megkötjük ezt a remek kis segítséget. (Hiszen ez biztosítási csalás lenne...)

Azonban ajánlom mindenkinek nagy általánosságban, hogy kössön ilyet, hiszen amellett hogy megtakarítással előre gondoskodhatunk a jövőnkről, van lehetőségünk a nem várt események, balesetek biztosítására, ebben a formában (UL) viszonylag kevés pénzért.

No de tulajdonképpen most nem kampányolni szeretnék a biztosítók mellett, hanem elmondani a saját tapasztalataimat.

Alapból sokkolt, hogy bérszámfejtő Nagyanyó és némi matekos múltam segítségével kiszámoltuk, hogy bizony kemény 1579 Ft-ot kapok naponta táppénz gyanánt, a műtét idején, ez csupán 1313 Ft, a kórházi ellátás miatt. Nevetséges, nem? Fizeti az ember a járulékokat, meg a sok sz@rt és ezt kapja... no mindegy. Túlléptem rajta.

Nagyon örültem, amikor eszembe jutott, hogy annak idején ügyes okos módon ezt is (azaz a műtéti térítést) belekomponáltam az "életbiztosításomba". Mindenkinek hasznos lehet. Egy műtét után a bevételünk általában csökken, a költségeink pedig növekednek.

Nézzük kicsit részletesebben:

• 7 x 1700 Ft autó és személyi sofőr hiányában TAXI, melyet minimum 3 alkalommal (kórházból haza, első kontroll, varratszedés, első gyógytorna) igénybe kell vennünk. Hiszen ekkor tömegközlekedéssel még nem tudunk utazni. Akinek mégis van saját sofőrje (akár egy családtag személyében), az nyugodtan számolja ki azt a benzinpénzt, amit elutaznak, hiszen ma már ez sem elhanyagolható... ( Még mindig lelkiismeret furdalásom van, hogy drága Nagybátyám Pilisborosjenőről bejött autóval csak azért, hogy engem az Uzsokiból a nyolcadik kerületbe szállítson).
• 800 - 2500 Ft könyökmankó, ami hát ugye nélkülözhetetlen. Szerencsére egy kedves drága baráttól kölcsönkaptam az "enyémet"
• kb 10 000 Ft apróságokra (jégzselé, vérhigító szuri, fájdalomcsillapító gyógyszerek)
• 1600 Ft lábsúly gyógytornához (érdemes beszerezni, mert később is használható)
• 15 000 Ft-tól határ a csillagos ég! ----- na mi ez? HÁLAPÉNZ

Mivel az LCA plastica közepes műtétnek számít a műtéti besorolásban (a biztosító egy előre meghatározott táblázat alapján dolgozik!), ezért a biztosítási összeg 50%-át kaptam meg. Az igénybejelentéstől számítva kb. 2,5-3 hétre rá kaptam meg a pénzt, melyet addigra már szépen el is költöttem a fenti dolgokra.... Tényleg nagyon jó, hogy legalább ezt meg tudtam oldani anélkül, hogy a "saját pénztárcámba" kellett volna nyúlnom.

Az ügyintézés folyamatáról pár fontos tudnivaló:

Mindenképp nézz utána, hogy milyen papírokat kell leadni majd igénybejelentéskor! Érdemes előre előkészíteni azt, amit lehet. Menj be a biztosítódhoz és kérd meg őket, hogy adjanak pontos felvilágosítást a dolgok menetéről, a szükséges doksikról és az időhatárokról. Igen, igen! Sok biztosított akkor esik el a kifizetésről, amikor minden gondja nagyobb annál, mint hogy BEJELENTSE a történteket, ezt általában bizonyos időn belül meg kell tenni.

Lesznek olyan dokumentumok, amit az orvosnak kell kitöltenie, aláírnia. Ezt érdemes a hálapénz odaadása UTÁN közölni vele és az orra alá dugni. (Az enyém nagyon rendes volt. A műtét utáni első vizitnél megemlítettem neki, s mondta, hogy az első kontrollra vigyem és megcsinálja). Tuti kell a kórházi zárójelentés és a kórházi tartózkodás igazolója. Minden papírra szükséged lesz, amit 5 éven belül és a műtéttel kapcsolatban orvos kiadott rólad. TÉNYLEG MINDENRE!! Szóval a legelső leletedre és a legutolsó kis vizsgálat eredményére is!!!

Ha gyorsan kell a pénz, akkor már mankóval is lecaplathatsz bejelenteni a kárt, mert az ügyintézés eltarthat egy darabig. Azért jó ha felkészülsz, mert akkor nem lesz hiánypótlás, ami igencsak meghosszabíthatja és kellemetlenné teheti az ügymenetet. Még normál egészségügyi állapotban sem kellemes visszarohangálni a biztosítóhoz, nem hogy mankóval, új szalagokkal.

No, én már itthon vagyok, illetve nem is itthon, hanem Nagyinál. Elkezdődött a LÁBadozás... hosszúnak ígérkezik, de olyan szuper térdem lesz majd, hogy CSAK NAH! :)

És akkor jöjjön az élménybeszámoló, a tanulságok és a következtetések.

Az első sarkalatos kérdés számomra az volt hogy mit és milyen mennyiségű cuccot vigyek a kórházba. Úgy gondoltam, legyen minél kisebb a pakk, mert hát mégsem wellnesselni megyünk, ahol kisestélyire és macinacira is szükség lesz, hanem KÓÓRHÁZBA! Igyekeztem tehát tartani magam az elsőszámú szabályomhoz: minél kisebb, annál jobb. Bevonulásom előtti estén mindent összekészítettem:

Ami ebből tényleg kellett:

1. fehérnemű (annyi, ahány napot eltöltünk)
2. hálóing/pizsi (No, erre egy picit ráfaragtam. Volt hogy vacogtam, annyira fáztam és az is megesett, hogy egy szál semmiben feküdtem a takaró alatt, mert izzadtam mint egy ló.) A javaslatom hölgyeknek egyértelműen az, hogy legyen náluk egy hosszabb hálóing, ami melegebb. Ezen kívül pedig érdemes a bugyi-trikó kombóra is gondolni, mert amikor az ember lánya épp megsülni készül és még moccanni sem tud... nah, azt így egy kicsit talán könnyebb elviselni. A nadrágos pizsama abszolút kizárva! Nem nagyon tudsz majd ficánkolni és belebújni a gatyóba.
3. minimál tisztálkodószett (mini dolgok, amik DM  - Rossmannban beszerezhetők) tusfürdő (ezt "bevallom férfiasan" nem használtam), fogkrém és kefe (ezt a második nap már használtam és igazi felüdülés volt!!), nedves WC papír (ez irtó fontos! Higgy nekem.... Nem csak ARRA, hanem arra is jó, hogy a testedet végigtöröld vele, amikor még nem tudsz zuhanyozni, de már érzett hogy undorító és csapzott vagy!), WC papír (mert bár egészségügyi intézményben vagyunk, de se szappan se WC papír nincs, ami kicsit elszomorító, de a blog nem azért jött létre, hogy a rendszer ellen lázadjak, hanem hogy segítsek azoknak, akik hasonló cipőben járnak mint én.), "hájdzsin", azaz higienias kéztörlő, ami jó lesz száraz kézmosásra, amikor nem kelhetsz fel.
4. fájdalomcsillapító (ki tudja mennyire szigorúak a nővérkék...)
5. víz szigorúan cuclis üvegben, mert abból úgy is lehet inni, hogy fekszel és nem borul minden a nyakadba
6. mp3 -zenék, meditációs anyagok, bármi, amit szeretsz és nyugtató hatással van rád. Talán ez volt a legkedvesebb barátom a hosszú éjszakák és nappalok alatt!!!
7. MANKÓ! (ha van, amit ismerőstől el tudsz kérni, akkor érdemes előre beszerezni azt, de ha nincs, akkor kapsz majd a kórházban (kapsz= meg kell venned!))
8. kabalaállatka, amit szorongatni lehet, legfőképp az első éjszakán, ami nagyon kemény...
9. evőeszköz

Amit bepakoltam, de akár otthon is maradhatott volna :)

1. köntös (nekem nem kellett, mert meleg volt és a hálóing épp elegendő volt a testem takarására! Esetleg ha valaki télen, vagy hidegebb időben vonul be, no akkor jól jöhet!)
2. jegelő zselé (nem lesz ott se idő se energia ezzel foglalkozni. Ha jegelni akarsz, a nővérkék adnak jeget, de ne várd el, hogy külön foglalkozzanak a te zöld vagy kék bizarr zacsiddal, amit a térdedre akarsz rakni)
3. könyvek, újságok (egyet érdemes vinni, de nem kettő hármat, mert nem leszel ráhangolva valószínűleg az olvasásra)

Ezeket a dolgokat ha viszed, akkor nem fogsz csalódni. Minden lesz nálad, amire feltétlenül szükséged lesz.

Csajok! Egy +1 TIPP: Körmöket nem szabad kifesteni!!! Én megtettem és műtét előtt le kellett mosnom... :( Ugyanis az oxigénhiányos állapot először a köröm elszíneződésén látható. Ha viszont a te körmöd a szivárvány színeiben tündököl, akkor a dokik nem tudják majd megállapítani, hogy épp haldokolsz... :)

Ígértem, hogy írok még az előzetes vizsgálatokról. Ezt megteszem most, hiszen talán a legjobb kiegészítése ez annak, hogy lélekben is rákészülj a dolgokra és kapj egy viszonylag stabil képet arról, hogy mi fog történni.

Amikor visszamentem ahhoz az orvoshoz, aki már tavaly is a műtétet javasolta, roppant készséges volt és elmagyarázta még egyszer, hogy miért is szükséges mindez. (Ráadásul megértő volt azzal a ténnyel szemben is, hogy az általa javasolt műtétet tavaly lemondtam és helyette intenzív gyógytornába kezdtem.) Az első dolog, ami szerintem nagyon fontos, hogy bízzunk a dokiban. A korábbi orvosok úgy kezeltek, mintha futószalagon érkező húscafat lennék, akinek érzései nincsenek, csak orvosilag ellátandó sérülése. Egyáltalán nem foglalkoztak a lelkemmel és volt, hogy sírva jöttem ki egy fájdalommentes vizsgálatról, mert bizonytalanságba és embertelenségbe ütköztem. Ez az orvos teljesen más volt. Meghallgatott, szakított arra időt, hogy elpanaszoljam neki a dolgaimat (mert néha azért én is panaszkodom). Elmagyarázta, hogy mit fognak velem csinálni és a végén elhangzott a számomra bűvös mondat: Van e bármilyen kérdésem? Ez számomra világrengető volt! VÉGRE VALAKI! Végre valaki akarja hogy kicsit komfortosabban érezzem magam ebben az amúgy irtóra nem komfortos helyzetben.

Kiderült, hogy azért dagad folyamatosan a térdem, mert instabil az a terület, amit ugyan én nem érzek mozgásomban, de az agyam igen és ezáltal folyadékkal igyekszik kitölteni, hogy mindez elmúljon. (Elnézést azoktól, akik nálam ezerszer jobban értenek a témához, hogy ilyen földhözragadt módon fogalmazom eme bonyolult orvosi tényt, de nekem ez jött át, én így magyarázom hogy mi bajom van. Merthogy szerettem volna megérteni...) Azt is megtudtam, hogy a térdemben két csont folyamatosan érintkezik és ezek is folyadéktermelésre ingerlik a környezetet, merthogy szegényeknek nem szabadna érintkezniük. És bár most ezt még nem érzem és fájdalmat nem okoz, de erőteljesen kopnak és finoman szólva rohadnak (az izületi löttytől) az izületeim, tehát 25 év múlva garantáltan térdprotézist kapok, ha ez így marad. Lényeg a lényeg, hogy felfogtam, megértettem és hittem abban, hogy a műtét szükséges és csakis az én javulásomat szolgálja, nem pedig a sebészek perverzióját, hogy bármi van, azt vágni kell!

Halkan megjegyzem egy évvel ezelőtt az a három vagy négy különböző doki nem volt egyáltalán meggyőző. Nekem kellett eldöntenem, hogy MŰTÉT vagy GYÓGYTORNA legyen. De hát kéremszépen! Én nem végeztem orvosit!? Hát honnan a fészkes fenéből tudjam mi a jó! Miért nem mondják ki kerek perec, hogy mi KELL hogy történjen??!! Bevallom ekkor nehezteltem az orvostársadalomra és megfogadta, hogy a gyerekem orvos lesz, csakhogy legyen aki ellát majd ha felnő... és ő mindenhez ért majd... operál, altat, plasztikáz, mandulát néz stb. Naná, hogy szuperdoki lesz és minden bajunkra gyógyír. :) No de viccet félretéve tényleg jó hogy egy évvel később konkrétabb képek kaptam a térdemről és az állapotomról.

Az is megtudtam, hogy milyen műtétem lesz majd, hogy a combomból veszik ki az ínt, amit beépítenek a térdembe. Elmagyarázta a doki, hogy fentről kiveszik, megnégyszerezik és térdhez rögzítik. Ezer és millió videó van fent a youtubon, de egyet sem néztem meg és nem is szándékozom, mert minek? Miért borzasszam el magam? Engem megnyugtat, hogy lesz ott pár fehérköpenyes aki pontosan tudja mit kell majd csinálni én pedig bízom bennük és tudom, hogy jót tesznek velem. Még ha meg is nézném sem tudnék közbeszólni, hogy "Hé doki, azt nem inkább hátulról kéne megfogni és a másik kézről alátolni?" vagy mégis mi? Ráadásul boldogan bódulok majd az ágyon, míg ők dolgoznak rajtam. És hogy ezt honnan veszem? Hát az anesztestől!

Amikor megtudtam korábban, hogy nem altatnak, hanem a gerincemet böködik majd kisebbfajta sokkot kaptam. Van egy aneszteziológus barátunk, aki az egyik nyári hétvégén több dologról is felvilágosított, ami az epidurális érzéstelenítést illeti és aki elküldött egy előzetes konzultációra az aneszteshez a kórházba, ahol műtenek majd.  EZÉRT: JAVASLOM MINDENKINEK, AKI MEGIJED, HOGY MENJEN EL (a műtét előtti két hétben a vizsgálatokkal a kezében (EKG, LABOR, RTG)). Én megtettem, és azóta nem rettegek. Nagyon kedves volt a dokinő, aki felvilágosított arról, miért nem fogok lebénulni. Röviden azért nem, mert nem a gerincvelőbe szúrnak, hanem a folyadékba és egy olyan részen, ahol velőnek nyoma sincs. Még egy szép ábra is lógott a falon ami mindezt demonstrálta, így hát kénytelen voltam elhinni amit mond. Ráadásul  megnyugtatott, hogy nem én vagyok UFO és ez a kérdés mindenkiben felmerül.

Azt is elmondta, hogy a műtét előtt kapok majd két bogyót, ami javítja a kedélyállapotomat, csökkenti a stresszt és ki tudja még mit tesz velem, de nagyon jó lesz nekem, az tuti. Magyarul: be leszek drogozva... :) Már más is mondta, hogy ez jó, mert az időérzék elvész és olyan mintha hipp-hopp megoperáltak volna. Szóval: bódítás, szuri a gerincbe, műtét, aztán HELLÓ VILÁG ÚJRA ITT VAGYOK! A dokinő direkt kiemelte, hogy műtét után amint elkezdem érezni hogy visszatér az élet a lábamba kérjek fájdalomcsillapítot, hogy "a fájdalom elé tudjanak menni, mert bizony ez az a műtét, ahol az Ember összetalálkozik a Fájdalommal." hmm... REMEK.

Nos hát nagyjából ennyi az az előzetes, amit én eddig végigjártam és ami részben megnyugtatott részben pedig tisztánlátást adott. Megjegyzem aki egyéni vállalkozó, az ne felejtse el kiíratni magát a háziorvosával és beküldeni a papírokat, hogy kapjon táppénzt és ne kelljen járulékot fizetnie. Érdemes leülni a könyvelővel, hogy mi is az egésznek a menete, mert én csak most jöttem rá, hogy ez kicsit bonyesz lesz. Külön be kell majd vinni neki a kórházi papírokat is, akkor amikor kijöttem a kórházból. Erre kiváló egy közeli hozzátartozó is, csak legyen aki elintézi.
 Én pl. holnap megyek majd vissza a háziorvoshoz, hogy elkérjem a beteglapom és megtudakoljam tőle, van e még bármi teendőm.

Van egy két dolog amit mindenképp érdemes, illetve kötelező elintézni műtét előtt. Felsorolom azokat, amiket már megcsináltam vagy még rám várnak és később kiegészítem azzal, amit elfelejtettem:

Vizsgálatok:

EKG, LABOR, RTG, majd ezekkel irány az aneszteziológus! Megjegyzem ez nem egy kötelező elem, mint utóbb kiderült. De a következő bejegyzésemben írok kicsit részletesebben a vizsgálatokról és elmondom miért volt baromi jó hogy elmentem!

Elintézni:

elutalni amit el kell (közüzemi számlák, lakbér, biztosítások, járulékok, stb.);

Összekészíteni: